Hangtan

HANGTANI BEVEZETÉS

A CSEH HANGOK JELŐLESE ÉS KIEJTÉSE

Bůh nám dal
Isten hozott nálunk

A cseh ábc	a, á, b, c,č(cs)d,ď(gy),e—ě, é, í, g, h, ch, i, í, j, k, l, m, n, ň(ny),o, p, r, ř (rzs), s (sz), š (s), t, ť(ty), u,ú,ů, v, y (i), ý (í), z,ž(zs) ou kettős-hangzó és idegen szavakban előfordul még: x, q, w.
A magyartól eltérően írjuk	ě az e lágy változata, a rajra levő jel az előtte levő másaalhangzó lágy- ságát jelzi :dělník (gyelnyik) — munkás, tělo (tyelo) — test, němy (nyemi) — néma, věc (vjec) — dolog. Csak d, n, t — b, m, p, v, f után állhat szó belsejében vagy végén. ů a hosszú ú változata (egykori ó helyén, ragozásban, képzésben ma is rövid o-val váltakozik) szavak belsejében és végén: dům (dúm) — ház, původ (púvod) — eredet, průmiysl (prúmiszl) - ipar. y, ý a lágynak szárnítú i, í kemény változata, kemény vagy mindkétféle mássalhangzók után : Čechy (csechi) — Csehország, krky (krki) nya- kak, závody (závodi) — üzemek, pruty (pruti) — vesszők, duby (dubi) — tölgyek, domy (domi) — házak. č a magyar cs : Čech — cseh, čas (csasz) — idő, pláč (plács) — sírás. ď a magyar gy : hruď (hrugy) — kebel, ďabel (gyábel) — ördög. ň a magyar ny : aspoň (aszpony) — legalább, síň (színy) — terem. s a magyar sz : syn (szin) — fia, nos (nosz) — orr, vosa (vosza) — darázs. š a magyar s : šest (seszt) — hat, šunka (sunka) — sonka, šavle (savle) — szablya. ť a magyar ty : labuť (labuty) — hattyu, obéť (objety) — áldozat. ž a magyar zs : žluč (zslucs) — epe, žák (zsák) — tanuló, žába (zsába) —béka.
A magyarból hiányzó hangok	ch a magyarból hiányzó zöngétlen „torok" hang, amely körülbelül a magyar „ihlet" szó h-jának felel meg. Nem szabad helyette h-t ejteni, mert jelentés-megkülönböztetú értéke van, pl. : hodití (hogyityi) dobni, choditi (chogyityi) — járni, hladovy (hladovi), hladny (hladní) éhes, chladny (chladní) — hűvös. ř többé-kevésbé egy nagyon rövid r és zs kapcsolatának felel meg, anélkül, hogy a két hang között bármilyen határt is tudnánk vonni legkönnyebben az Örzse szóval gyakorolható:řada (rzsada) — sor, řeč (rzsecs) — beszéd, kuřák (kurzsák) — dohányos. ů ejté.se hosszú u. Csak szó belsejében és végén fordul elő egykori hosszú ó helyén, ezért ragozásban, képzésben ma is o-val váltakozik : dům (dúm) — ház, domy (domi) — házak, vůz (vúz) — szekér, kocsi, vozy (vozi) — szekerek, kocsik, dvůr (dvúr) — udvar, dvory (dvori) — udvarok. ou ejtése teljes o s félrövid, néha alig hallható u. Szó belsejében és végén fordul elő egykori hosszú ú helyén, ezért ragozásban, képzésben ma is u-val váltakozik : koupiti (koupityi) — venni (pénzért), kup — végy, kouřiti (kourzsityi) — dohányozni, kuřák (kurzsák) — dohányos, nesou (neszou) — visznek, rukou — kézzel.
A magyartól eltérően ejtjük	a a hosszú á rövid párja, tehát nagyobb ajaknyílással, de ajakkerekítés nélkül ejtjük (a palóc nyelvjárásbeli a-hoz hasonlóan. e-ě közbülső hang a magyar nyílt e (teve) és a dunántúli zárt é' (embér) között: ne — nem, ten — ez, den — nap. A ě nem külön hang, mivel a rajta levő lágyjel a megelőző mássalhangzó lágyságát jelzi : děti (gyetyi) — gyerekek, dítě (gyítyě) — gyerek, někdo (nyegdo) — valaki, a b, p, v, f után je, az m után nye-nek ejtjük bje, pje vje, : věc (vjec) — dolog, pět (pjet) — öt, mě (mnye) — engem. é az e hosszú párja, de ejtése egy árnyalattal még zártabb. Nyíltabban ejtődik azonban, mint a magyar é, az ajakizmok teljesen szabadok (nyugodtak) : lék — gyógyszer, léto — nyár, dobrého — jónak a, jót. y,ý ejtése teljesen megegyezik a cseh és magyar i, í-vel, de sohasem lágyítja a megelőző mássalhangzót, ezért a lágyító i, í-vel szemben kemény i-nek nevezik: mydlo (midlo) — szappan, strýc (sztríc) — .nagybácsi, dobrý (dobrí) — jó. A közép-cseh nyelvjárásban, Prágában a hosszú ý-t ej-ként ejtik : dobrý — dobrej, strýc — strejc. o ejtése kissé nyíltabb, mint a magyarban, de ajakkerekítés nélküli :volati (volatyi) — hívni, kolo — kerék, kerékpár.
Magánhangzónak számító mássalhangzók	r, l A cseh nyelv sajátsága a magánhangzó-értékű (magánhangzó nélkül is szótapképző) r, l használata (ejtése egyezik a magyarral) : krk — nyak, Srb — szerb, vlk — farkas, mlčet (mlcset) — hallgatni. Idegenek hajlamosak rövid magánhangzót ejteni előttük (vö. Srb — szerb). m a sedm (szedm) — hét, osm (oszm) — nyolc számnevekben az m is szótagképző, de ezt ma már maguk a csehek is általában sedum, osumként ejtik ki.
Mássalhangzók ě, i, í után	ě az előtte álló d, n, t, b, m, p, v, f betűket lágyítja, ezért azokat a következő képpen ejtjük dě - gye děkuji (gyekuji) köszönöm ně - nye něco (nyeco) valami tě - tye těsto (tyesto) tészta bě - bje běhat (bjehát) futkosni fě - fje fěrtoch (fjertoch) kötény mě - mnye město(mnyesto) város pě - pje pěkný (pjekní) szép vě - vje věc (vjec) dolog i, í előtt álló d, t, n betűk lágyulnak di divadlo (gyivádlo) színház ti ticho (tyicho) csönd ni nikam (nyikám) sehová
Hangsúly	A szóhangsúly a csehben az első szótagon van (mint a magyarban). A három szótagnál hosszabb szavakban van egy gyengébb mellékhangsúly is, rendszerint a szókezdettől számított harmadik szótagon.